_______________________________________
Cím: A varázsló kertje
Szerzõ: Csáth Géza
Formátum: 12 x 21 cm Oldalszám: 256
A könyv: nincs a készleten
Ára: 6,50 lej (+postaköltség)
Cím: Utazás Észak-Amerikában
Szerzõ: Bölöni Farkas Sándor
Formátum: 12 x 21 cm Oldalszám: 256
A könyv: nincs a készleten
Ára: 6,50 lej (+postaköltség)
Bemutató: „Kedvező körülményeim oly szeren-
csés helyzetbe hoztak volt, hogy 1830, 1831 és
1832-ben Európának és Észak-Amerikának némely
részeiben utazásokat tehettem. Ez volt életem e-
gyik legszebb időszaka! Az utazás örömei a vissza-
emlékezetben kedvesebbek; de még kétszereződ-
Részlet: „Midőn Amerika kikötőiben először partra száll az európai utazó, az első pillanat mutatja már, hogy új világba lépett. Szerecsenek és fejérek, mulattok és meszticsek sereglenek a parton, ajánlják szolgálatjokat az idegennek, portékáját elvinni, valamely keresett helyet megmutatni vagy a hotelekbe elvezetni. Az új arculatok s azoknak feltetsző színezetei egészen meglepő panoráma a szem előtt, s az első pillanatokban kitetszőleg veszi észre az idegen, hogy a föld golyóbisa más oldalára lépett. Míg New Yorkban a Broadway utcán haladtunk, a szép épületek, gazdag boltok, a mellettünk elhaladók különböző színei, a gyümölcsöknek temérdek bővsége, a nagy mozgás s a szinte általjában mind csinos jövő-járók tisztelettel és bámulással töltöttek el. Miután az American Hotel nevű roppant vendégfogadóban megszálltunk, portékáink kézhezvételök végett a vámházhoz mentünk. Itt csak azt kellett kinyilatkoztatnunk, hogy amit hozunk, semmi nem eladó, s azok csak önszükségeinkre tartozók. Az engedelem azonnal megadatott, s Columbiáról elhoztam mindenünket, búcsút vettem kapitányunktól, a matrózoktól s az utolsó vitorláig már ismert szép hajótól is.”
nek ha azokat másokkal is közölhetjük. Azt mondja egy francia író: „Mit ér egy szép vidéknek látása, ha nincs kinek mondhassuk: Mely szép ez a vidék!” Ezen érzelem teve engemet is íróvá, s arra bírt, hogy amerikai jegyzeteimnek egy részét közrebocsássam. Az amerikai polgári és társasági életben sok oly pontot találtam tökéletre kifejtve, és sok oly tudnivalót, mik még nálunk, legalább magyarul, ismeretlenek. Ha jegyzeteimmel e boldog haza helyzetéről némű felvilágosítást terjeszthetek, sokszorozva lesznek utazásom örömei.”
Bemutató: Eredeti neve Brenner József (Szabad-
ka, 1888. február 13. - 1919. szeptember 29.,
Szabadka közelében). Író, kritikus, zeneesztéta,
orvos. Sokoldalú tehetsége már gyermekkorában
megmutatkozott. Kitűnően hegedült, rajzolt, fes-
tett. 14 éves volt, amikor első zenekritikái a Bácskai Hírlapban megjelentek. Érettségi után Budapestre került Szabadkáról orvostanhallgatónak. Unokabátyja, Kosztolányi Dezső ösztönzésére a Budapesti Naplóba írt tárcákat, bírálatokat, majd a Nyugatnak is munkatársa lett. Bartók és Kodály első méltatói közé tartozik. 1910-ben megszerezte az orvosi diplomát. Rövid ideig a Moravcsik-féle ideggyógyászati klinikán dolgozott, mint tanársegéd. Ekkor szokott rá a morfiumra. Nyaranta vidéken volt fürdőorvos. A világháborúból súlyos betegen tért haza, s elhatalmosodott rajta a morfinizmus. Földesen, majd Regőcön működött, mint községi orvos. Eredeti hangú, érdekes elbeszélésein eleinte a francia „diabolikus" írók hatása érződött. Később mindinkább a modern lélektan eredményeinek szelleme hatotta át novelláit. Képzeletét az idegbeteg vagy idegbetegségre hajlamos emberek groteszk, zilált, zaklatott világa izgatta. A korszerű természettudományos szemlélet irracionális borzongások ábrázolásával ötvöződött írásaiban. Rendkívüli érzékenysége lélektani éleslátással, szemléletének dekadenciája hűvös elemzőkészséggel párosult.
„Csáth Géza orvos. Pszichiáter, aki tudja, hogy lelki életünkben nincsenek csodák és véletlenek, a lelkünk történései éppen olyan végzetesek, mint a szívünk, a vesénk, a májunk működése és a haragunk, az ambíciónk idegreakcióját szabályos görbékben lehet levetíteni a fehér lepedőre." - írta róla Kosztolányi Dezső.
Az emberi lélek új tájait térképezte fel, legjobb elbeszéléseivel, keményre fogott, szuggesztív írásaival a századelő magyar prózájának megújítói közé tartozik.
Cím: Fekete kolostor
Szerzõ: Kuncz Aladár
Formátum: 12 x 21 cm Oldalszám: 464
A könyv: megrendelhető
Ára: 8,50 lej (+postaköltség)
Bemutató: „... Aztán öt évet töltött fogolytá-
borokban, tömlöcökben, egy sziget várbörtö-
nében, kegyetlen vagy közönyös parancsnokok
alatt, magyar, osztrák, német polgári foglyok
társaságában, kedves és visszataszító, finom
és faragatlan emberekkel, betegekkel, haldoklókkal, gyilkosokkal és dühöngő őrültekkel.” – így írt Kuncz Aladárról a Nyugatban, 1931 júniusában Kosztolányi Dezső, s ez a Fekete kolostor rövid összefoglalója is lehet akár. Nem is jellemezhetnénk ennél jobban az emlékirodalom eme remek darabját.
Az író 1931-ben, halála előtt néhány nappal veheti kézbe élete meghatározó eseményéről, a noirmoutier-i erődbe való internálásról szóló, tizenöt évig érlelt könyvét. Az első világháborúban öt évig szabadságától megfosztott Kuncz Aladárt ekkor egyszerre önti el a beteljesülés és a felszabadultság érzése. Azáltal, hogy megírta és megjelentette „feljegyzéseit a francia internáltságból”, az író beteljesítette azt, amit lelkiismerete szerint saját sorsának vallott. Befejezte küldetését. A halál így végső feloldozást jelentett számára.